Meghal Kojak. Mennyek kapujánál ott áll Szent Péter és közli vele:
- Üdvözöllek, mivel mind hallottuk, hogy mekkora nyomozó vagy, mielőtt végleg beengednélek a kapun, előtte teljesítened kell 1 feladatot.
Kojak kiveszi a szájából a nyalókát:
- Na csicseregjed, kiscsibém!
- Be kell menned a mennyországba és meg kell találnod Ádámot, az első embert akit az Úr teremtett.
- Rendben.
Kojak be, eltelik két perc és jön vissza Ádámot vezetve. Szent Péternek álla leesik, nem hisz a szemének.
- Hát ezt meg hogy csináltad?
- Egyszerűen. Bementem, elkiáltottam magam, hogy mindenki takarodjon az anyjába, ez meg csak ott téblábolt.
/Tomek/

MAI NAP!

A tervem az volt, hogy a kibújó nap sugarai mellett elsétálok Évi elé délután, hogy megnyugodjon, jobban vagyok.

Erre, délben besötétedik, és elkezd az eső csöpörögni. Ebből csak az a jó, hogy nem hó, mert a víz legalább elfolyik.

De megint én tervezek, és az idő közbeszól.

Már elég sokat fenn vagyok. És olyan 75%-os vagyok. Ez már nagyon jó eredmény, és van remény a további javuláshoz.

Jó étvágyat a frissen sült libacombhoz.
Köret az álltalam készített hordós savanyúkáposzta.

Ez a vitamin uzsin, Szeretem, pláne, hogy a mami csinálta.

Ugye milyen sokat nőttem?

Ez a tesókám, de már nehéz a feneke.

De most csöndben van, és nem óbégázik. Tetszik ·  · Megosztás · 15 perce · 

Már az agyamra megy ez az egész nyavalya.

Azt mondom, hogy átlagosan javulgatok, ami örömmel is tölt el.

Ha nehezen is de kezdem magam lassan újra egyedül ellátni. Ez jó is.

DE!

Állandóan jön egy hullám, és visszavet a gödörbe, nem egész az aljára, de kezdhetem a küszködést elölről.

Például: tegnap azt mondtam, hogy kezdek elég jól lenni. Sütött a nap, sokat kint voltam, és nagyon jó volt.

 Erre ma? Megint a nyakam közé jött minden,. Még jó, hogy volt ebédem, mert a tegnapi főzőcskézéssel ellentétben, ma nem ment volna. Az idő is olyan sötét, mint a pokol.

 Esik, ami jó, mert tisztítja levegőt, csak ne ilyen sötét felhőkből jönne.

Megint sokat fekszem, ami nem jó.

Nem kívánok semmit, ami nálam nagy csoda,

Manólány az unokáinál van. Az legalább jó lesz, hogy hoz új képeket, és mesél róluk.

Tegnap Ádám kacarászását telefonon hallgattam. Kis bogárka már vidáman gügyög anyának.

Megyek a dédihez, majd egyszer oda is érek, csak várjátok!

Apa mindíg hasra rak, és azt számolja, hányszor fordulok nevetve vissza.

Tudjátok milyen nagy munka?????

sétálni megyek!

tele a pocak, megyek sétálni, és közben alszok egy nagyot!!!

ROBIKÁMNAK!
Itt a födvári papa cicája.