Kedves lányaim:

Ne haragudjatok, nem ijesztgetni akartalak benneteket, Csak mikor már túl voltam mindenen, jó volt kiírni magamból az egészet. Most egy- két napig éjjel nappal alszom, és kipihenek mindent. Valahogy semmi nyoma nem marad. El is feledkezek, hogy ilyen is volt.

Az éjjel annyi eső esett valamikor, mint egy szűk öntözés, de a fák alatt száraz maradt minden, a lomb megitta.

Két hónap óta ez volt az első, fentről jövő csapadék. A levegő azért kicsit frissebb lett, és ma végre nem fúj a szél.  Így könnyebb lesz megnyugodni is.

Puszi mindenkinek.

                                DÉDITŐL.