Egy kis déli szünet kivételével esik rendesen az eső.
Manólánnyal, azt a kis időt használtuk ki, hogy szeretteink sírját rendbe tegyük. Úgy érzem ez sikerült is. Meg gyújtottuk a gyertyákat is, érezve, hogy délután már csak itthon fognak égni.
Ebben a nedves levelektől csúszós időben, a csöpörgő eső közepette, nem mertem megreszkírozni az újabb menetelt.
Gondolataim úgy is a feltámadó emlékeket üldözik. Csapongva az élet különböző szakaszai tárulnak fel. De ez nem naphoz van kötve, hisz agyam forgó kerekei, bármikor előhozzák a rég múlt emlékeit,
Megpróbálok mindig, ha tudom irányítani, hogy a szépre emlékezzek.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
darumadar 2012.11.01. 17:32:40
kata... 2012.11.01. 18:29:17
margit2 2012.11.03. 17:33:32
marisom 2012.11.04. 08:56:09
Karasz Gyula, Kutasó 2013.03.06. 20:15:26