De aranyosak vagytok %wink%

Nagyon jók ezek a közös fotók! ... Te is szereted visszanézegetni, igaz! %smile%

Margitka: Száz számra van a gépemen a sok Robikép. Meg kell tanulni cd-re menteni, mert, ha elvesznének, az borzasztó volna. Mikor nem találkozunk, abból élek.

Bocsánat mindenkitől: de a gyász a szívemben van, és Robi mellett nem a ruha a fontos. Legalább is én így érzem!

Én nem engedtem feketébe jönni. Ez az én bünöm. A hátárben a rendetlenség a Dédi bűne, mert a Robival az ágy szivacsaiból és a száraz mosott ruhából várat építettek.

Drága Dédike, az már nagy baj, ha valaki a ruhával fejezi ki a gyászt, a fájdalmat. Tudjuk, hogy mit érzel. És én se engednélek feketében, mert az olyan szomorúvá tesz a nap minden órájában, és olyan tekintélyt parancsoló, szóval hat a környezetedre is. Éld az életed és Sárika jó helyen van a szívedben. Ölellek.