Magdusnak:

Nem szabad félni és megriadni.

Ez egy gép, és megpróbálsz rajta uralkodni. Én is úgy kezdtem, hogy itt nyomd meg, ott ez jön ki, és a továbbiakban már saját magam is rájöttem dolgokra, mert érdekelt. Pedig ez tényleg nem az én korosztályom műfaja. Itt én vagyok a matuzsálem!

Először, mindent leírtam, és lassan ment, de ma, már meg vagyok magammal elégedve. Bár előbb elkezdtem volna.

Mikor hajdanán Manólány bekapcsolta a gépét és oda ültetett, hogy olvassam valamelyik újságot, az lett a vége, hogy mindent kinyitottam, és jött nevetve, hogy "mit csinálsz? Az ablakokat be is kell csukni". Én meg csöndben sunyítottam, mert azt sem tudtam, milyen ablakról van szó. A becsukás, meg csak a lakás ajtóra vonatkozott nálam.

Hát ez volt a kezdet.

Csak biztatni tudlak, hisz Cinci, és sokan mások, akik szintén menők jönnek és segítenek ha az ember elakad. Jó kis segítőkész társaság ez.

Én is úgy kaptam a blogomat. A leveles ládámat, / na látod avval ma is volt gondom, mert nem tudom, hogy a szívecskéim jó helyre mentek-e, de remélem, majd megírják/.

Úgy, hogy csak bíztatni tudlak kezdj neki, és menni fog.

Sok sikert kívánok,