VASÁRNAP

Tegnap voltam Manócskánál.

Ilye hosszúnak még soha nem tűnt az út, pedig egy átszállás is megszakította.

            Na Manócska ezt megszüntette. Anya karjából megszemlélt, és eldöntötte, hogy ez nem ellenség, maradhat.

            Már úgy néz ki, a Manócska név elhagyható, mert a mókus fürgesége, és a nyuszi gyorsasága eggyé ötvöződött benne. Az ügyességet és a huncutságot már nem is tudom mihez hasonlítsam? Mindenkit erobik mozdulatok gyorsaságára sarkalva, sokszor mégis övé a győzelem. Anyának meg van a napi kellő tréning!!

            Besűrítve az időbe sokat játszottunk, és hamar eljött, a busz indulás ideje.

A vigasz, hogy két hét múlva újra látom, ha az élet nem szól közbe.

Legyetek jók, és készüljetek, nektek holnap kezdődik a munka.

Kitartást, itt az év vége, és hátha az újév jobb dolgokat hoz!

                                    Szeretettel köszöntök mindenkit: