Jajjjjjjj nekem!
Verik szét a házam sarkát. Istenem, hogy mibe kezdtem, nem bocsátom meg magamnak.
Itt a kőműves. Nagykalapács, és bontás. A rombolás az megy, de mi lesz mire, birtokba tudom újra venni a helységeket? Azt hiszem, én ezt nem gondoltam végig, mert ilyen munkába ennyi idősen csak a hülye kezd. Igaz, hogy egypárszor már megállapítottam magamról, hogy néha valami hibádzik. Ha eddig jó volt, most már erre a rövid időre, ami még vissza van, maradhatott volna. De ez vagyok én. Soha nincs nyugtom, de azt tartom, amíg tervezek, addig élek.
Na megyek, mert pénzt kell felvennem, mivel az a kertben nem terem. Pedig milyen jó lenne. Nem lenne baj, ha a szárasság miatt kicsit silány lenne is.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
pipi8607 2008.09.02. 08:54:06
cinci 2008.09.02. 11:16:20
dédike 2008.09.02. 14:20:29
katavagyok 2008.09.02. 16:40:21
dédike 2008.09.02. 17:48:12
Kati 2008.09.02. 21:26:02
Blue Ocean 2008.09.03. 07:01:05
Aranyhal 2008.09.03. 08:50:48
Kati 2008.09.03. 10:45:14
dédike 2008.09.03. 11:03:38
Aranyhal 2008.09.03. 11:31:57
dédike 2008.09.03. 15:35:48
Lajos 2008.09.03. 17:50:10
ansa 2008.09.03. 21:19:50
marisom 2008.09.03. 21:38:53
klikk 2008.09.03. 21:40:14
cinci 2008.09.03. 23:21:30
Kati 2008.09.04. 06:58:56
dédike 2008.09.04. 08:53:40
klikk 2008.09.04. 13:11:09
vnjudit 2008.09.05. 03:14:54
iluska 2008.09.07. 18:37:42
any 2008.09.08. 20:57:38