Ha engem nézel, engem is szeress
ne a testemet, hanem a lelkemet
a test romló hús csupán,
ha csak ezt látod, mi marad azután,
hogy fogynak a napok,
holdak, hajnalok
változik bőröm simasága, hajam színe
fogy izmaim ereje
de lelkem szabad marad
röpülni képes,
s ha a szíveddel nézed,
szikrázó fényben látod azt
s együtt teremted vélem
az álmokat
(megjelent: Pálfalvi Dorottya SZÍV SEB ÉSZ című verseskötetében)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
margit2 2014.02.26. 20:22:54
Camelia 2014.03.09. 16:29:28