Mivel a múltkori káposztasavanyítás nagyon jól sikerült, így újra neki álltam a melónak.

   50 ft a káposzta kilója, így az enyém nem fog háromszázba kerülni.

Ez a mai program. Biztos, hogy jó lesz, mert a kötszeres doboz már elő került.

Ugyan is tegnap beadattam az infulenzia elleni oltást, és csoda, de a másik karom kezdett el fájni. Nem értem, de ez van. Így a reszelés nehezebben indult, és egyszer csak vérszerződést kötöttem a káposztával.

Na nem elég a karom, még a jobb hüvelykujjam is oda.

A konyhai balesetek közül ez a legjobban vérző dolog. Így most egy kis pihenőn vagyok, mielőtt folytatnám. Azt hiszem, Manólány fog sózni. Vagyis ballal majd sózok, de a keverés, tömörítés rá fog maradni.

Bizti, nem készakarva csináltam, mert rohadtul fáj!!!!

De miért is magyarázkodom, vegye ki a részét Ő is egy kicsit. Idővel úgy is neki kell csinálni.

Sz@r egy idő van.

Sacikám 10 órakor jött, hogy most már kimenne! Nem sieti el a dolgokat. Nem veszi figyelembe az óra állítást. Azt tartja ránk, ez nem vonatkozik.

Csirkeaprólékos borsóleves az ebéd.

Majd utána foltatom a melót!!!!!