Olyan vagyok, mint az idő!

Szomorú, borongós nyűgős.

Tegnap reggel itt volt a félelem. Körbe fogott a pánik roham szele. Ahogy éreztem a szorítását, rögtön nyúltam a szanaxért, és a lehető legnagyobb nyugalmi állapotot próbáltam elérni, így sikerült megelőznöm. Úgy látszik, teljesen nem tudok megszabadulni, de lehet, hogy az utóbbi átélt időszak utó hatásaként jelentkezik. Nagyon félek az egésztől. Nem egy kellemes dolog.

Nem mondtam Manólánynak, mert délután mentünk a nyugdíjasokhoz, és reméltem, hogy egy kicsit kikapcsolnak.....

Az éjszakám elég jó volt, így túl vagyok rajta.

Jó lenne már, ha ki tudnák menni, mert avval egy kicsit sok mindenről el tudnám terelni a figyelmemet.

Ez az idő nem nekem való, pláne a mostani körülmények között.