Fáj a szívem, sír a lelkem, de megpróbálok visszaállni a régi kerékvágásba.
Biztos nem fog sikerülni egyszerre, de az élet megy tovább, és én még itt vagyok.
Ez a borongós idő, ami ma van, nem nagy segítséget ad.
Na de, Pötyi és Matyi, a két kis pintyőkém, szülői örömök elé néz. Matyika nagyon gondos kispapa. A hozzá hatalmas méretű köles szárakat egyedül emelte és fonta a fészekbe. Asszonykája középen trónolva dirigálta. A három hófehér tojáskát, éjjel ketten ülik. Nappal meg férjuram besegít, míg asszonykája motyározik a ketrecbe. Így hát nagy az egyetértés köztük. Nagyon kíváncsi leszek milyen kis mozgó mütyürkék kelnek ki.
Ezzel kezdetét veszi a családi szaporulat beszámolója.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
margit2 2011.01.20. 11:15:32
Hajnalkép 2011.01.20. 18:16:58