Muszáj mindig valami rossznak is jönni?
Mára kaptam ablakpucoló segítséget!
Szépen haladt. Örömmel raktam fel a szép, tiszta /némelyik új/ függönyöket.
Utána mentem az állatokat ellátni. Kifelé jövet utamba került egy tégla, mivel valami következtében megunta az addigi helyét, és általam ismeretlen helyet talált magának. Miért ne találjam meg? Meg is botlottam benne rendesen. A baj csak az volt, hogy esés közben a jobb csuklóm alám került.
Miután kihalásztam magam alól, jött a gondolkodás, hogy, hogy fogok fel állni, mert egyre a jobb kezemre akartam támaszkodni, ami nagyon nem tetszett neki, és nem akart a művelet végrehajtásában részt venni.
Attól nem kellett tartanom, hogy meglátnak, így nyugodtan, komótosan kecmeregtem, és végre sikerült a két lábra állás!
Hogy mennyire lehetett ennek is örülni, az szinte leírhatatlan. Akkor kezdett csak fokozódni az örömmámor, mikor meg győződtem róla, hogy egészben van, nem törött el benne semmi.
Na arról majd hallgatok, hogy azért jó, ha csak napokig lesz használhatatlan, mert se fogni, se emelni azért nem bírok vele.
Most dédelgetem, babusgatom!
Krémezem, vizes borogatásba pakolom, szép fáslit tekerek rá, úgy, hogy csak lassacskán elvagyok.
Van mivel foglalkozni, kint úgy is esik az eső.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Maólány 2010.11.09. 06:50:47
cincimama 2010.11.09. 08:54:22
Melinda 2010.11.09. 10:07:01
Dédike 2010.11.09. 11:35:18
ametiszt 2010.11.09. 15:01:26
vnjudit 2010.11.09. 20:24:58
bikfic 2010.11.10. 00:01:16
varnyu 2010.11.10. 00:02:23
Dédike 2010.11.10. 08:00:47
ételital 2010.11.10. 19:55:33
margit2 2010.11.10. 22:23:56
kékáfonya 2010.11.12. 12:16:08