Cincikém!

Itt a dísz eper termése.
Semmi bajod nem lesz azon kívül, hogy nem ízlett.
Sokan mikor lássák nálam, és mondom, hogy nem jó, de ehető, nem érdemes megkóstolni, suttyomba vesznek le róla, és onnan tudom, hogy elkezdenek köpködni. Volt, aki őszintén megjegyezte, „azt hittem irigyled, de pórul jártam”.
Kétfélét ismerek, piros és sárga virágzatut. Nekem a sárga van, de bár ne volna, mert kiirthatatlan. A gyep között szép, de ott nyírva van, és elszemtelenkedik máshova.
Na, látod, ez az erkélyeden is megélne, csak kapjon elég tápanyagot, meg vizet.
Ha kell, egyszer majd viszek. Télen is zöld, nem fagy el.