Ezekkel a képekkel még tartoztam!

Mivel a blogól se működött, így adós maradtam Cincike szerető fogadtatásával, és Ildikóm megismerésével.

Köszönet Cincinek, hogy ránk áldozta az egész szabadnapját, és reggel 5-kor már sütötte a piskótát nekünk, meg főzte a virslis paprikás krumplit, amire majd legközelebb kerítünk sort. Pedig isteni illata volt, meg a virslitől nem láttam a krumplit!

Ildikóm,

Örülök, hogy sikerült végre összehozni ezt a találkozót, hisz már olyan régóta tervezzük...

Én nagyon jól éreztem magam veletek, és köszönet a folytonos vigyázatra irányomban.

Remélem, hogy még sok hasonló tréningbe lesz részünk.

Ölel benneteket Dédi.