SZERDA.

            Ma volt jó is, rossz is.

            Ma érkezett el a szemészetre szóló időpontom.

            Drága egészségügyünk! Másfél hónappal ezelőtt jelentkeztem be, és végre elérkezett az idő. Mire időpontom ellenére némi

csúszással bejutottam, már ki készültem, a körülöttem zsongó, egymást különféle betegségekkel riogató emberektől.

Ilyen helyen nekem elég a magam baja. Azon gondolkodom, mit hova kell le adni, beadni, újra elő jegyzést kérni,

papírjaimra vigyázni. Nem még másokat vigasztalni.

Hála, még a doki néni türelmes aranyos.

A jó:

Egyenlőre a szürke hályogot még egyik szememen sem kell műteni, de szépen fejlődnek. Úgy látszik, jó gazdájuk vagyok.

Úgy néz ki, versenybe van a kettő, hogy melyik jut előbb kés alá. Eddig a bal volt az élen, de mostanra a jobb leelőzte.

Így nem lehet kiszámítani melyik lesz az első. Még vissza van egy-két kör. A cél a lézer kés éle.

Eddig a bal szemem a győztes, mert mást is tudott produkálni. Van egy nagy fokú szemfenék meszesedés, és felületi

hámkopás. A cikis csak az, hogy ezeken nem lehet segíteni. Szép lassan haladnak előre. Majd meglátjuk mi lesz,

vagy nem, látjuk, ha oda ér az idő. /Csajok, Eléggé pozitív vagyok?/

Na a mai munkám már egy nagy nulla. Megyek lefekszem és pihenek. Majd holnap???....Talán.

Mindenkinek egy fáradt puszi :

                                               DÉDIKE.