Az utolsó mesterember jelenése.

Na végre, hogy valaki állja is a szavát, itt vannak a festők. Mindent szépen lefóliáztak, így a takarítással nem lesz utánuk nagy gond. Most már csak a száradás függvénye az egész. Ki tudok fűteni nekik kellőre mindent, de az olajra azért várni kell. Na ezt már akár fél lábon is........

Hogy minden jól jöjjön ki, meg jött a bútor is. Szerencsére egy kis ismeretség felhasználásával hétfőig raktározzák, így nem lesz probléma az elhelyezéssel. Hogy már valami jól is sül el, kész csoda.

Na de karácsony ide, vagy oda mindegy, le leszek 0-lázva rendesen, de sebaj, mindig volt valahogy. Ez egy régi vágyam volt, és lám, meg csináltam. Igaz volt olyan megjegyzés is, hogy „" mi a .... kell neki ilyet csinálni, nem jó volt úgy?". Hát nem. Igaz, nem tudom, meddig élvezem, de addig legalább örülök neki. Más örömem úgy is kevés van. Nekem ezt a témát szűken mérte az élet.

Várom, hogy egy kicsit javuljon az idő, még egy kis levelezés lenne, azt a mai nap be kell fejezni, mert holnapra már igazi rossz időt jósolnak, és én akkor már használhatatlan vagyok kinti munkára.

Érjen benneteket is öröm.

                                   DÉDIKE.