Na a befejezéstől még nagyon messze vagyok.

Ezt az újfajta módit én nem szeretem. Mindenki megígér mindent, Csak éppen nem akkor jön. Én meg az öklöm rágva várogatok. Most arra, hogy az ajtók visszakerüljenek a helyükre, mert le kell vágni belőlük. A vasárnapból kedd délelőtt lesz, ha lesz! Már én semmiben, és senkiben nem bízom.

A virágaim tegnap Manólánnyal kiraktuk, és megfürdettük őket, mert mindent belepett a lapok fűrészelésekor a cement pór. Nem is volt egyszerű rendbe tenni őket. Remélem, a festőket ki tudom csukni. A hét végére ígérték jövetelüket.

Legyen szebb hetetek

                                   DÉDIKE