PÉNTEK:

                        Délután egy kicsit enyhébb lett az idő. Így a kertbe mentem egy kicsit dolgozgatni. Leszedtem a még létező zöldbabot. Volt egy sor, ami fejteni lett jó, így nagyon fini vegyes levesek és főzelék lesz belőle. Ma még kifejtem, felfőzőm és megy a fagyasztóba.

Csak a körmöm sajnálom, mert megint tönkre megy a fejtésben.

            Babszedés közben egy nagy meglepetés ért, egy kis jószágtól. Egy kis kölyök sünike gömbölyödött elém. Egyből mosolygóssá vált a munka is. Gyorsan kerestem neki gilisztát és megetettem. El is fogadta a könnyen jött vacsorát. Ha holnap rátalálok újra megetetem. Féltem hogy nagyon kicsi. Vajon kibírja -e a telet, szeretném. Lehet, hogy itt született a kertben, mert, van több nagy példány is. A komposzt kupacok alatt telelnek. Sokat betegen szedtem össze, és gyógyítgattam. Sajnos nem mindig szerencsével, de nyugodt lelkiismerettel, hogy megpróbáltam. Olyan rossz, hogy ilyen korán sötétedik. Hamar beszorul az ember a lakásba. Ég a gáz, világít a villany, hogy lehet így spórolni? Se fázni, se sötétbe lenni nem szeretek.

                        Na mára búcsúzom, sziasztok:   Dédike.