Biztos jele az ősznek: paradicsomot főzők télire.
Most
Rémlik fel a régi emlék, gyerekkoromba ez későbbre esett. Anyukám egy nagy kibélelt ruháskosárba szokta rakni szárazdunsztba az üvegeket, és mindig kirimánkodtam tőle, hogy akkor szedje ki, mikor megjövök az iskolából. Akkor bele telepedtem a jó meleg kosárba és ott kezdtem el tanulni. Istenem, milyen szép emlék. Együtt volt a család. Azóta mennyire magamra maradtam, és a szép emlékek is fájókká váltak, de jó, hogy legalább vannak.
Vigyázzatok az emlékekre, mert nagy szükség van rájuk az élet folyamán.
Megyek, mert leég a paradicsom. Dédike.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Aranyhal 2008.08.27. 10:03:26
nori321 2008.08.27. 11:42:58
dédike 2008.08.27. 13:29:16
Krónikás 2008.08.27. 19:07:54