MELÓ

Ja. Igen a spájz.

Mikor a házacskámat építettem, a legkevesebből kellett kihoznom, de így az akkor már divatos szuterén részt mellőznöm kellet. Azóta is minden a spájzba van beömlesztve. A helység méretét még kicsinyíti a belőle ki vett padlásfeljáró. Az átalakításhoz az elhatározás már régen meg volt, de a kivitelezés mindig elmaradt. A régi típusú ajtótól természetes, hogy a fagyasztó szekrény 1,5 cm-rel szélesebb és így kezdetektől fogva a konyhába van, ami tudva levő nem a legjobb hely részére.

Na most Manólány szerzett egy kőművest, mert ugye nem mindenki vállal egy nekik viszonylag kis munkát. Azt, hogy mibe fog kerülni, meg sem mertem kérdezni, mert örültem hogy valaki megcsinálja. A feljáró ajtaja be lesz falazva, a padlásra egy kis csapóajtó fog készülni, mivel évek óta fenn sem voltam, és a konyhával köztes ajtó ki lesz cserélve szélesebbre. Ehhez azonban, először is ki kell pakolni mindent. NA, hogy mik jönnek elő, a már elveszettnek hitt tárgyak közül? képzeletet felül múl. Az ember ugye az őskorban is gyűjtögető életmódot folytatott, és én, ezt úgy látszik nem nőttem ki. Így most a maradandó értéknek számító dolgok dobozokba, és a lakás rejtett zugaiba kerül, de lassan már nem lehet közlekedni. Manólányt nem lehet segítségül hívni, mert akkor minden ki lesz dobva. Utána meg hallgathatom, hogy „anyu neked volt, keresd elő, mert kellene."

Most a probléma csak az, hogy a kőműves mennyire szavahihető, és ígéretét betartva mikor jön, mert nekem már most nagyon elegem van az egészből.

            Nem vidáman és jó kedvel, de megyek vissza és folytatom, mert sosem lesz vége. Az a baj, hogy mindig eltérülök. De ha ez meglesz, akkor még a konyha jön sorra. Na abba már bele sem merek gondolni.