07 3 csütörtök.
Na ez még nem megy.
Amit a Honlapomra kezdtem írni, az elszállt. Hűtlen lett hozzám. A manólány messze van, és nem tud a fülembe súgni. Nem tudom, hogy valaha bele tudja-e tömködni a fejembe a tudnivalókat.
Kint már meleg van, nem lehet a kertbe menni, így nyugodtan ülhetek a gépnél. Ez az, hogy megmagyarázom a dolgokat magamnak. Ami munka van, azt meg úgy sem csinálja meg senki helyettem. A mai napra már meg van a jótétemény. Kész a manólány utolsó adag lekvárja. A három főzésből ez az adag ment a legkönnyebben, biztos azért, mert tudtam, hogy be van fejezve, nincs több.
Na ez már több a soknál! Úgy néz ki pillanatnyi áramszünet volt, és megint a röptetés módszere alakult ki. Csak azt nem tudom, hogy most mért nem az egész tűnt el. Na nem panaszként mondom, mert ma még csak potyára nyomkodtam a billentyűket, pedig ez már úgy, ahogy megy. Bár a többi dolgot tudnám ennyire. Most elmegyek egy kicsit böngészni a világba. Ott több sikerrel járok. Az jobban megy.