Azért próbálkozok ám újra!

Nehéz ezt a párás meleget elviselni. 

Még van meggyem, de ma azt sem volt kedvem szedni.

Sokat aszaltam belőle!  Nagyon finom!

Puszi nektek dédi

Ha most is eltűnik az előző. akkor többet nem írok.

Nem tudok az időjárással ugrálni, így nem a legjobban érzem magam. 

Pannám megérzi a változásaimat, mert el sem mozdúl mellőlem. 

Igazi jóbarát, aki nagyon félt.

Kiskutyám!

PANNA EGY GYEPIS KISKUTAYA, . Három hete van nála,  a szolnoki gyepiről kaptam, sajnos egyenlőre nincs fénykép programom, nem tudom megmutatni nektek, Egy öt éves 4 kg-mos, kis jószág, aki olyan , hogy nem lehetett volna kitalálni, egy évig utca kutya volt, most tanuljuk a szoba tisztaságot, A hízelgés magas iskoláját műveli. Mindíg befogadott kutyusaim voltak, de ez lefölöz mindenkit. A hízelgés a fő erényé. Ha ránézek minden meg van bocsájtva! egy palota pincsi pofika, és egy mini fekete tacsi törzs, Egy humor fesztivál az egész kis jószág. 

Aki kimondott kutya gyűlölő, ő azt is meghóditja. Nem lehet így elmondani, hogy milyen??? 

Remélem meg tudom mutatni.  Szolnokról kaptam, a gyepiről, kutya mentési program....

Még Évit is meghódította, 

a dédikéimnek  meg elmondhatatlan a velük való viselkedése, szinte megmerevedett, hogy Ádikámat 

 meghódítsa,Robi meg bármit csinálhatott vele. 

Most itt fekszik mögöttem , Mert nem megy el mellőlem, Sajnos nem lehet egyenlőre egyedül szabadon hagyni, mert egy évig kidobott utcán élő kutyus volt és kissé szökős, de ez már kezd megváltozni. Nagyon szeretjük egymást, és kezd kialakulni a kötődés, 

FOGYNAK AZ ISMERŐSÖK

EGYRE KEVESEBB A RÉGI BARÁT: 
EGYSZER VOLT? HOL NEM VOLT? BARÁT VOLT? 

Valami nagyon fáj. 

Hol az a süllyesztő, ahova belehetne söpörni az ünnepeket!.??

Nem csak szíven szúrtak, de jól meg is forgatták a nagy kést. 

Ez van!

Sok mindent megtanultam már elfogadni. 

Egyre szaporodnak az ilyen dolgok. 

Lehet, hogy egy idő után már fel sem fogom venni, mert hozzászokok???

Majd meglátjuk. Alakul az élet!.....???

Egy gyönyörűség mára, magyarul így hangzik:

'"A testem néha megbetegszik, de azért működik. A legtöbb éjjel rosszul alszom, de azért fölkelek reggel, hogy megharcoljak az aznapi kihívásokkal. A pénztárcám ugyan kissé lapos, de mindig van mit ennem. Nincs meg mindenem, amire vágytam, de mindenem megvan, amire szükségem van. Hálás vagyok, mert az életem ugyan távolról sem tökéletes, de legalább az enyém és boldog vagyok benne."

Öreg szívem, mint vén hegedű húrja,
megkopott már, nem cserélhetem újra!
Az idő elszállt, csak emlékeimből élek,
sírva, kacagva néha vissza-vissza nézek.
Mit tettem én? Mennyi jót, vagy rosszat?
Istenem még milyen feladatokat oszthat?
Öreg szívem, mint vén hegedű húrja,
megkopott már, ki tudja, meddig bírja?
A legnagyobb kincs, mit életemben kaptam,
két szép gyermek, kiknek életet adtam.
S, most végre már nagymama is lettem,
kis unokámat nézve, csak félve kérdezem:
Mondd Jó Uram, mennyi időt adsz még?
Láthatom-e hogy nő ez a kis csöppség?
Ígérem én, hogy jó bárányod leszek,
amit csak kérsz én mindent megteszek!
Csak még egy kis időt adj énnekem,
nézzem, hogy boldogul mindkét gyermekem!
Öreg szívem, mint vén hegedű húrja,
megkopott már, de talán még elbírja!
Tisztességgel elvégzem a munkám,
ott vagyok, ahol éppen szükség van rám.
Öreg szívem, mint vén hegedűn a húr,
elpattansz te is, ha úgy dönt majd az Úr!
Róna Katalin

Ha engem nézel, engem is szeress
ne a testemet, hanem a lelkemet
a test romló hús csupán,
ha csak ezt látod, mi marad azután,
hogy fogynak a napok,
holdak, hajnalok
változik bőröm simasága, hajam színe
fogy izmaim ereje
de lelkem szabad marad
röpülni képes, 
s ha a szíveddel nézed,
szikrázó fényben látod azt 
s együtt teremted vélem
az álmokat