
Rózsám, és Melcsikém, a "kicsi lány"

Ők a komoly nagylányaim!
Állítólag ők vigyáznak rám...
Na ilyen né is váltam én is.
Boldog vagyok!!!!
Részemről jól sikerültnek mondom a napomat.
Úgy érzem, vendégeim otthon érezték magukat, És ha így van, akkor nagyon örülök.
Egy nagyon jó nap van mögöttem.
Na, az esti kevés esőcske, nem hűtötte le a levegőt, sőt, a pára, az égető napsugarak hatására szinte kibírhatatlan.
Vajjon mi is átalakulunk ehhez az időjáráshoz?
Csendben eseget!
Egy öntözésre való már talán le jött.
Azért lehetne több is, mert nem akar hűlni az idő!

A pokolba sem lehet melegebb, mint ma nálunk.
És én még szilvalekvárt főzök ráadásnak.
De finom pörgős héjjú lett!

Na, ne! Ez már nekem is sokk!
Az, hogy hetekig együtt lakok egy békával, még csak, csak!
De a tavaly őszi egér beköltözése most dühített fel igazán
Nem gondoltam hogy a pár napi bent tartózkodása, az idén fog feldühíteni.
Pár éve az egyik áruházban megtetszett ez a könnyű, összehajtható hűtőtáska. Volt az a nehéz merev monstrum, de azt nem szerettem.
Na nekem ezt rögtön meg kellett venni. De mivel nem mentem sehova, szépen összehajtogattam, és elraktam a spájzba, a szekrénybe.
Na most, hogy majd fog kelleni, előveszem, és mit nem látok! Kisebb, nagyobb lukakat rágva, a gusztusos narancs minták körül.
Jó, hogy alacsony volt a vérnyomásom, így a gutaütés veszélye csökkent.
De a pulykaméreg teljes nagyságában jelen volt.
A rohadt dögnek, pont erre támadt étvágya, Hisz annyi minden sok más közül válogathatott volna!
Így most maradnak a hűtő zacskók, mert a dög nehéz műanyag ládát nem vagyok hajlandó cipelni.
Nem kérek az ilyen lakók társaságából többet!!!!