A gyilkosok!
Hétfőn, mikor jöttem haza, majdnem elsírtam magam. De a méregtől, felháborodástól a vérnyomásom kiugróban volt.
Ötödik éve, hogy a harkályok az egyik utcai meggyfámba költöztek. Minden tavasszal bejelentkeztek, hogy haza tértek. Évente két-három költésük volt, az időtől függően. Mindig tudtam, hogy mikor keltek ki a fiókák, mert a kertbe az ablak alá dobták a tojáshéjat, szinte, hogy tudassák az eredményt.
Most a fa alatt egy csomó toll, és két tyúktojás nagyságú, már szőrtollas fióka hevert döglötten.
Először nem tudtam mire vélni a dolgot, mire a villanydróton a fejem felett éktelen ricsajjal megszólalt két sötétszürke világosabb farkú madár, bejelentve, ők voltak az engedély nélküli lakásfoglalók.
Ronda borzasak voltak
. Sárga csőrrel.
Most napok óta hordják a füvet a fészekbe, és az előző lakókat nem is láttam az óta.
Ez olyan álatok közti etnikai háború. Az engedély nélküli lakásfoglalás.
Tudom, hogy ezeknek is élni kell, de miért pont az én kis harkály bébijeim voltak nekik útban.
Nem hiszem, hogy valaha is szeretettel tudok majd rájuk nézni.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
margit2 2011.05.13. 18:04:33
vnjudit 2011.05.13. 19:51:26
egyetlen 2011.05.13. 21:28:44
evimami 2011.05.13. 22:01:00
joe bácsi 2011.05.13. 22:03:27
Hajnalkép 2011.05.13. 22:04:17
Forest 2011.05.13. 23:52:39
kata... 2011.05.14. 16:29:59